A 175. sz. tanügyi reformtörvény államosította az egyházi iskolákat: összesen 468 római katolikus, 531 református, 266 evangélikus és 35 unitárius iskolát. A törvény szerint már első osztálytól kötelező volt a román nyelv tanulása. A kötelező elemi iskola hétosztályos, a gimnázium csak V-VII. osztály, a középiskola (szovjet mintára) VIII-XI. osztály. Ezeknek az iskoláknak nagy része ekkor még magyar oktatási intézet maradt. Ugyanekkor megszüntették a pár évig működő magyar tanfelügyelőségeket, a kisebbségügyi minisztériumot, és a csángók körében korlátozták a magyar tannyelvű oktatást. A tanügyi reform következtében mind a kolozsvári Victor Babeş Tudományegyetem, mind a Bolyai Tudományegyetem szerkezete lényegesen átalakult. Így az Orvostudományi Karokat teljesen és visszavonhatatlanul leválasztották az egyetemekről, és önálló intézményekké szervezték át (a magyar tannyelvű Marosvásárhelyre költözött Orvosi és Gyógyszerészeti Intézet néven). Ehhez hasonlóan 1948 őszétől megalakultak a Dialektikus és történelmi materializmus, a Marxizmus-leninizmus alapjai és a Politikai gazdaságtan tanszékek. A tanítás tartalmát a kommunista propagandára, illetve a sztálinizmusra jellemző diskurzusok uralták, a tanári kart megtizedelték a politikai tisztogatások, a felvételiken a kommunizmusra jellemző politikai kritériumokat vezettek be