Az Elmúlt jelen kiállítás a romániai magyarok történetének három korszakát – a kommunizmus, az 1989-es forradalom és a rendszerváltás évét – dolgozza fel. Míg a weboldal idővonala az 1944 utáni „nagy” történelmi eseményeket listázza, és politikatörténeti szempontokat helyez előtérbe, addig a kiállítás inkább a hétköznapi, a történelmi eseményeket átélő ember tapasztalataira épít, és fordítja le azokat bejárható terekre és felületekre archív képek és a korszakot feldolgozó kutatások dokumentációjának a mozgósításával.
A kiállításon a közelmúlt eseményeinek a minél teljesebb krónikája helyett inkább az a cél, hogy beazonosíthatóak legyenek a politikai döntések állampolgárokra gyakorolt hatásai a kronologikus történet csomópontjaiban. Ezek olykor traumatikusak voltak, máskor pozitív élményekhez és eredményekhez vezettek. A kommunizmus, a forradalom vagy a rendszerváltás időszaka nem a kontrasztos fekete-fehér, az egyértelműen pozitív-negatív tapasztalatok váltakozásaként írható le, hanem megannyi árnyalatként. Tematikus egységekben mutatjuk be a korszakokat, az állam intézkedéseinek a hétköznapokban megélt lecsapódásait, vagy bizonyos intézkedések ma is vállalható eredményeit.
Kiállításunkban az „elmúlt jelent” különböző képtípusok képviselik majd, amelyeket közgyűjteményektől és magánszemélyektől gyűjtöttünk össze. Ezeket próbáljuk társadalmi összefüggéseik terében olvashatóvá tenni. A képanyag egy markáns része az 1989 előtti totalitárius pártállam sajtóját kiszolgáló képtermelésből származik. 1989 decemberében egy más erő hatására, a forradalmi eufóriában felszabadul addigi korlátai alól a fényképezőgép és megjelenik a köztéren mozgó videózó ember is. 1989 decemberében amatőr és profi fotósok és filmesek, ha kockázattal járt is, hitelesen rögzíthették a történéseket. 1990-ben a köztéri civil megmozdulások velejárójaként ez a tendencia folytatódott, miközben az utcákon megjelentek a reklámok, és a televíziózás sokszor a sorsformáló eseményeken való részvétel szimulákrumává vált.
Az elmúlt három évtizedet átfogva 1990-ben készült független filmet, kortárs művészeti videókat, rádiójátékot, tárgyakat és portré-filmeket is szerepeltetünk a kiállításban, jellemezve az átmeneti időszakot és a kialakult neoliberális kapitalizmust.
A kiállítás egy olyan kommunikációs forma, amelyet a kommunizmus ideje alatt intenzíven használtak a modernizációs törekvések, a fejlődés, a szervezettség elveinek a dekoratív közzétételére. Az Elmúlt jelen kiállítás a dekorativitás, a monumentalitás helyett a reflexió tereit kívánja létrehozni. Ugyanis utazó kiállításunk választott helyszínei (amelyek kulturális, tanügyi intézmények; ma épített örökségi terek) egyben társadalom-politikai kontextusok is. Ezek a volt szakszervezeti vagy diák- művelődési házak felemásságuk miatt még gyakran emlékeztetnek az 1989 előtti szocialista társadalomban szerzett kellemes vagy fájdalmas élményekre. Az állandó mozgásban levő memória, az utazó memória nemcsak a személyesen megélt, de az elmesélt történeteket is hordozza. Lehetővé válhat-e az a többrétű folyamat amiben a fényképész nézőpontja és a fényképet figyelő személy nézőpontja valósan összeadódik?
Első állomásunk: Kolozsvár
Több mint 500-an tekintették meg mindössze 10 nap alatt az Elmúlt jelen kolozsvári kiállítását, a Tranzit Házban. Egyik kolozsvári látogatónk a következőképpen nyilatkozott a kiállításról:
,,A hiánypótló szavunk nem fejezi ki eléggé, hogy mennyire fontos volt ennek a kiállításnak a létrejötte. Harminc éve becsuktunk egy ajtót magunk mögött, majd nekidőltünk, hogy ki ne nyílhasson újra, miközben a sebeinkről megpróbáltunk tudomást sem venni. Ez a kiállítás ajtót nyitott a múltra és meglehet, hogy ezzel a fájdalmakra is, de ezáltal indulhat be a gyógyulásunk”
Szatmárnémetiben, jelképes üzenettel bíró helyszínen
A sikeres kolozsvári bemutatkozást követően az Elmúlt jelen következő állomása Szatmárnémeti, a Szakszervezetek Művelődési Házában szeptember 3. és 15. között látogatható.
Maga a helyszínválasztás is jelképes üzenettel bír, hiszen a brutalizmus építészeti stílusában készült épületek által közrefogott téren, az Új Központban zajlottak a szatmárnémeti forradalmi események is.
Az Elmúlt jelen kiállítás a romániai magyarok történetének három jelentős mozzanatát – a kommunizmust, az 1989-es forradalmat és az azt követő évet – dolgozza fel anélkül, hogy teljességre vagy egységes magyarázatokra törekedne. A hétköznapi, a történelmi eseményeket átélő ember tapasztalataira épít, és fordítja le azokat bejárható terekre és felületekre archív képek és a korszakokat feldolgozó kutatások dokumentációjának mozgósításával. A kommunizmus, a forradalom vagy a rendszerváltás időszaka nem a kontrasztos fekete-fehér, az egyértelműen pozitív-negatív tapasztalatok váltakozásaként írható le, hanem megannyi árnyalatként, amelyek olykor traumatikusak voltak, máskor pozitív élményekhez és eredményekhez vezettek.
A kiállítás olyan kommunikációs forma, amelyet a kommunizmus ideje alatt intenzíven használtak a modernizációs törekvések, a fejlődés, a szervezettség elveinek dekoratív közzétételére. Az Elmúlt jelen kiállítás a dekorativitás, a monumentalitás helyett a reflexió tereit kívánja létrehozni: nem az egyértelmű és letisztult válaszok, hanem sokszor a megfelelően megfogalmazott kérdések felvetésére buzdít.
Bár a kiállítás időhorizontja lezárul 1990-ben, a közös történet nem. Számos olyan kérdés merül fel, amelyet egyénileg kell megválaszolnunk: mi történik azokkal a reményekkel, jövőképekkel, amelyek nem valósultak meg, de együtt élnek velünk? Mi az, amink már megvan, mi az, ami jár nekünk, mi az, amiért harcolni akarunk – és milyen árat vagyunk hajlandók fizetni érte?
A kiállítás tervezői: Blos-Jáni Melinda, Fodor János, Miklósi Dénes, Molnár Beáta.
Nagyváradon az Elmúlt Jelen kiállítás
A sikeres kolozsvári bemutatkozás után az Elmúlt Jelen kiállítás Szatmárnémetibe látogatott, ahol több mint 300 szatmári tekintette meg a Szakszervezetek Művelődési Házában. Maga a helyszínválasztás is jelképes üzenettel bírt, hiszen a brutalizmus építészeti stílusában készült épületek által közrefogott téren, az Új Központban zajlottak a szatmárnémeti forradalmi események is.
“Minden nap erre járok, de most egészen más volt, a kiállításról kilépni erre térre: szinte magam előtt láttam az akkori történéseket. Felidézte bennem ez a kiállítás azt a múltat, amelyet ugyan eltemettem magamban, ahogy sokan mások is, de el egyikünk sem felejtette” - nyilatkozta a kiállítás látogatója.
A kiállítás következő állomása Nagyvárad, ahol szintén egy különleges helyszínen építjük fel: a Neolog Zsinagógában, szeptember 22. és október 4. között látogatható.
Ezer szállal kötődik Marosvásárhelyhez az Elmúlt jelen kiállítás
A nagyváradi Neológ zsinagóga különleges helyszíne volt az Elmúlt jelen kiállításnak: a kedvező visszajelzések alapján a kommunizmus, a forradalom és az első szabad év vizuális ábrázolásai számára remek környezetet teremtettek a zsinagóga ódon falai. A kiállítást Nagyváradon több mint 700-an tekintették meg mindössze két hét alatt.
„Nagyon érdekes volt végre azokkal a tárgyakkal találkozni, amelyekről a nagyszüleim és a szüleim állandóan beszélnek. Olyan tárgyakat nézhettem végig, amelyek az ő mindennapjaikhoz tartoztak, ám számomra már csak olyanok, mint a mesében szereplő dolgok. Ezzel a kiállítással közelebb kerültem hozzájuk, valósak lettek a mesék” – mesélte a kiállítás egyik fiatal látogatója.
Az Elmúlt jelen idővonalán az egyik legmeghatározóbb pillanat a fekete március: az 1990-es marosvásárhelyi események nagyban meghatározták az erdélyi közösség sorsának alakulását. Október 9. és 25. között értékes és eddig nem látott, helyi és országos tartalmakkal érkezik az Elmúlt jelen kiállítás Marosvásárhelyre, amely a Kultúrpalota előcsarnokában, naponta 12 és 20 óra között lesz látogatható.
Az elmultjelen.ro oldalon pedig várunk mindenkit, aki eddig még nem jutott el a kiállításra vagy további részletekre kíváncsi: itt ugyanis felidézzük az időszak legfontosabb történéseit, 186 esemény és több mint 1500 fénykép várja a látogatót, folyamatosan bővül fotó és videó anyagokkal. A kordokumentumok tárháza mellett az oldal interaktív, közösségi emlékezet felületeként is szolgál: a Tedd hozzá menüpontban lehet anyagokat, korabeli fényképes vagy szöveges élményanyagot küldeni a szerkesztőknek.
A harminc éves közösségi emlékezet az Eurotrans Alapítvány szervezésében, Magyarország Kormányának támogatásával vált valóra. A kiállítás marosvásárhelyi partnerei: Maros Megyei Tanács és a Maros Megyei Múzeum.
Közreműködők
A tematikák kidolgozásában segítséget nyújtó szakértők: Bartha Katalin Ágnes, Gagyi József, Kiss Tamás, Könczei Csilla, Szabó Árpád Töhötöm, Székely István Gergő, Tibori Szabó Zoltán, ifj. Toró T. Tibor.
A kiállításban munkáikkal résztvevő kortárs művészek: Antik Sándor, Baász Imre, Claudiu-Cobilanschi, Kispál Attila, Kispál Ágnes-Evelyn, Kisspál Szabolcs, Könczei Csilla, Miklósi Dénes, Miklós Szilárd, Ciprian Mureșan, lulia Toma, Török-lllyés Orsolya, Wanek Ferenc.
Impresszum
Tervezők: Blos-Jáni Melinda, Fodor János, Miklósi Dénes, Molnár Beáta
Projektvezető: Kinizsi Zoltán
Videóinterjúk: Lepedus-Siskó Péter
Forradalom videómontázs: Lakatos Miska
Grafikai terv: Miklósi Dénes, Török Tihamér
Kommunikáció: Butka Gergely
Honlap: Hitter Technologies
Bútorzat legyártása: Cobalt Studio
© Eurotrans Alapítvány 2020, elnök: Nagy Zoltán Levente
