Az 1989-es decemberi forradalom eseményei a székelyföldi városokban
A Prizma fotóklubba tömörülő néhány fiatal - Bíró József, András Mihály, Szalai Zoltán, Szél Pál stb. - több ezer röpcédulát nyomtattak, amelyeket december 23-án a csíkszeredai vasútállomáson egy beérkező munkásszállító szerelvényről kívántak szétszórni. A röpcédulák magyar és román nyelvű szövegei a temesvári forradalmárokkal való szolidaritásra szólították fel az embereket, valamint, hogy karácsony napján ne menjenek dolgozni.
A csíkszeredai Traktorgyár dolgozói reggel megtagadták a munka felvételét mindaddig, amíg Ceaușescu képe „lóg a falon”.
Délben a város főterén Ferenczes István gyertyát gyújtott a temesvári áldozatok emlékére. A gyülekező tömeg kérésére többször is elszavalta A diktatúra közhelyei című versét, amit nem sokkal korábban írt és a város lakossága körében kéziratos formában terjedt.
A Ceauşescu-házaspár elmenekülésének hírére diákok, tizenéves fiatalok a könyváruházból kihordták a propagandaanyagot tűzgyújtónak. A csíkszeredai politikai-adminisztratív székház alkalmazottai a hír hallatára tömegesen eltávoztak munkahelyükről. A védtelenül maradt székházba több hullámba jutott be a tömeg, több irodában törés-zúzás jelezte a látogatás nyomait.
Tízezres, felszabadult tömeg gyűlt össze az utcákon, a tereken a szabadságot és a győzedelmes népet éltetve. Időközben a megyei politikai-adminisztratív székházban megkezdődött a hatalmi harc. Mindenki beszélni akart a székház erkélyéről a téren összegyűltekhez. Az összegyűlt tömeghez Pataki Imre, Papp Kincses Emese, Ferenczes István, Csutak István szóltak.
Délután 5 órakor megalakult a 11 tagú Hargita Megye Demokratikus (Ideiglenes) Bizottsága, a későbbi Nemzeti Megmentési Front Megyei Tanácsa, amelynek elnökévé Pataki Imrét választották. A város minden bejáratánál estére blokádokat emeltek, hogy megfékezzék a pánikhangulatot. Közben rendszámtábla nélküli autókkal menekültek el a városi és megyei volt pártvezetők.
A déli órákban Sándor Vilmos, az Állami Vegyeskereskedelmi Vállalat (ICSM) igazgatója autóban vitte el Barabás Erzsébetet, a város polgármesterasszonyát Márton László, az öntőde igazgatójának kérésére. A városszerte köztiszteletnek örvendő gyárigazgatóra, későbbi ideiglenes polgármesterre ekkor már vezetőként tekintettek. A néptanács ablakait betörték, a képeket kidobálták, az egész archívum az utcára került. A gépgyártó iskolaközpont előtt szintén hasonló eseményekre került sor, a tömeg ekkor dúlta fel a rendőrség épületét. Az esti órákban megválasztották a város ideiglenes vezetőségét. Márton László és Dézsi Zoltán lettek a város első emberei, munkájukat harminctagú bizottság segítette. Megalakult a gyergyószentmiklósi Nemzeti Megmentési Front.
8 órakor a belügyminisztériumhoz tartozó egységek, a milícia is fegyverletételi parancsot kapott, a fegyvereket a milícia raktárába helyezték el. Kézdivásárhelyen nem dördült el egyetlen fegyver sem.
12 órakor a főtéren népgyűlést tartottak, összegyűlt a tömeg, a nép Ceauşescu-ellenes jelszavakat kiabált. A vonuló tömeg bezúzta a könyvesbolt kirakatát, a néhai diktátor könyveiből máglyát gyújtottak.
A tömeg bezúdult a pártházba, kidobálta a keze ügyében talált tárgyakat, tévéket, bútorokat, Ceauşescu-képeket, könyveket, papírokat. Ezután következett a milícia épülete 13 és 14 óra között, ahol benyomták a nagykaput és ütlegelték a menekülő milicistákat. A milícia épületét 400-500 ember rohamozta meg, feldúlták, majd felégették. Kovászna megyében négy milicista székházat gyújtottak fel: Kézdivásárhelyen, Szentkatolnán, Ozsdolán és Baróton. Ioan Aurel Agache őrnagyot felismerték a tömegben és agyonverték.
Az ipari negyedből a délelőtti órákban munkások tömege özönlött a pártszékház előtti térre. A megyei pártszékház erkélyéről szónoklatok hangzottak el, amit a gyárakból kivonult többezres tömeg a szemközti parkból hallgatott végig. A kirendelt katonaság a székház előtt sorakozott. Ceauşescu szökésének hírére a tömeg együtt ünnepelt a katonasággal, felmásztak a katonai járművekre. Egy névtelenséget óhajtó forradalmár dubára szerelt hangosbemondón fél-másfél órán keresztül beszélt a tömeghez, majd a székház erkélyén, kérve az ott felszólalókat, hogy ne a katonai kordonon keresztül szóljanak az összegyűltekhez.
A tüntetés több helyszínen zajlott. Elsőként az Acélgyár munkásai szüntették be a munkát. A főtéren összegyűlt tömeg délután egy óra körül a Néptanács épülete elé vonult. Az épület ablakain keresztül Ceaușescu-portrékat, a Párt által kiadott könyveket, dokumentumokat, okmányokat dobáltak ki és gyújtottak fel az épület elött. A téren egymást követték a szónoklatok. A felkelés további helyszíne a rendőrség épülete volt, amelyet mintegy 100 fő rohamozott meg. Az emberek megpróbáltak bejutni az épületbe, ahol 6-8 rendőrségi munkatárs tartózkodott. Először a pincében felhalmozott élelmiszereket dobálták ki az utcára és taposták össze, majd dokumentumokat, iratokat égettek el, személygépkocsikat gyújtottak fel, bútorokat törtek össze. Antal János, a helyi református lelkész felszólította a jelenlévőket, hogy hagyják abba a „huligánkodást”, de nem engedték, hogy mondanivalója végére érjen, lerángatták a lépcsőről és kitessékelték a környékről. Hamarosan három rendőrnek sikerült kimenekülnie az épületből. Ketten a rendőrség épületével szemben lévő kollektív épületei felé, egy személy pedig a városközpont fele szaladt. Ferencz Imre szolgálatot teljesítő rendőrt egy felkelő utolérte és a takarékszövetkezet udvarán meggyilkolta, a másik személy a kocsiszínbe bújt el. A harmadik személyt autó menekítette el a helyszínről. Este többen újra összeverődtek, feltörték és szétdúlták több rendőr garázsát.
Este 9 órakor megalakult az Ideiglenes Intéző Bizottság (vagy Demokratikus Ügyintéző Bizottság ideiglenes szervezete) élén Pakot József ügyvezető elnökkel. Rendfenntartó csoportokat szerveztek a város összes körzetében.
A főtéren spontán gyülekezés alakult, amikor az első váltás hazaindult a gyárakból. A városban már megjelentek a lyukas román lobogók, melyek kivétel nélkül magyar nemzetiségű, udvarhelyi polgárok kezében voltak. Az eseményeknek nem volt románellenes hangulata. A tömeg megrohamozta a pártbizottság irodáit a pártfőtitkárt keresve, akinek néhány pofon után sikerült elmenekülnie. Égetni kezdték a kommunista szimbólumokat és a Ceauşescu-képeket. A pártbizottság büféjéből nagy mennyiségű szeszes ital, kávé és déligyümölcs került az utcára. A mámoros tömeg felborította, majd felgyújtotta néhány ismert párttag és milicista autóját. Itt veszítette életét az első áldozat, Székely Gábor tartalékos őrmester. Egykori felettesének autóját próbálta elvinni a tömegből, ezért agyonverték. Székelyudvarhelyen a népbosszú áldozata lett: Dumitru Coman szekuritáté ezredes, székelyudvarhelyi városparancsnok. Székelykeresztúron: Ferencz Imre rendőrőrmester. Zetelakán: Gabriel Dănăilă rendőrszakvezető, illetve az oroszhegyi rendőrparancsnok, Cheuchişan Liviu.
Megalakult a székelyudvarhelyi Nemzetmentési Tanács, ügyvezető elnöke Ubornyi Mihály. A Tanács kihirdette a város lakosságának önrendelkezési jogát.
A Hargita megyei lap ezentúl Hargita Népe címmel jelenik meg.
Megjelent a Székely Újság első száma 5000 példányban, a második 15, a harmadik 25 ezer példányban kelt el. Megalakult a Nemzeti Megmentési Front (NMF) 24 tagú városi bizottsága. A város élére Vincze Benjamin csavargyári almérnököt választották. A bizottság a rendőrségi munka újjászervezésére Benkő András nyugalmazott alezredest jelölte ki. Megalakult a Demokratikus Ifjúsági Szövetség (későbbi MADISZ), a Romániai Magyarok Demokrata Fórumának ifjúsági szervezete, mely megfogalmazta célkitűzéseit és állást foglalt az NMF határozatai mellett. Ideiglenes működési székhelye az ifjúsági klub volt.
Részletesebb eseménykronológiáért a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adatbázisát lehet böngészni: Kézdivásárhely: https://issuu.com/vadlaci/docs/kezdivasarhely
Egész éjszaka ülésezett a Demokrácia Ideiglenes Tanácsa, melynek tagjai zömében azok közül kerültek ki, akik az egy nappal korábbi sepsiszentgyörgyi nagy népi tüntetés szervezői és irányítói voltak. A bizottság december 22-i határozatát a megyei tanácsház erkélyéről felolvasták. A bizottság intézkedett a hadi anyagok biztonságba helyezéséről az Ideiglenes Nemzetvédelmi Bizottság és a Hadügyminisztérium utasításai alapján, valamint az intézmények, gazdasági egységek védelmének megszervezéséről.
Megjelent a Szabadság című lap, az RMDSZ székelyudvarhelyi szervezetének hetilapja.
Megalakult a Magyar Demokrata Szövetség (ideiglenes) megyei szervező bizottsága 20 fős testülettel. Az elnöki tisztség betöltésére Ferenczes István költőt választották. A szervezőbizottság kéréssel fordult a megye magyar lakóihoz, hogy szervezzék meg helyi ideiglenes szervezőbizottságaikat a megyei szervezet megalapítása céljából.
Riasztották az ideiglenes városvezetést azzal a hírrel, hogy két teherautónyi terrorista indult el Marosfőről irányukba. A zászlóalj kivonult a tekerőpataki útra, de kiderült, hogy rémhírkeltésről volt szó.
Sepsiszentgyörgyön megalakult a Romániai Magyarok Demokratikus Fóruma háromszéki szervező bizottsága, a Nemzeti Megmentési Front tagjaként - a demokrácia, a szabadság és az egyenlőség legszélesebb körű reprezentatív szervezete kívánt lenni. Közvetlen célja a megye magyar lakosságának operatív mozgósítása a demokratikus Románia kialakítására.
Részletesebb eseménykronológiáért a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adatbázisát lehet böngészni: Sepsiszentgyörgy: https://issuu.com/vadlaci/docs/sepsiszentgyorgy
Székelyudvarhelyen megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség ideiglenes helyi alapító-szervező bizottsága.
A Demokrata Magyar Ifjak Szövetsége csatlakozott a Magyar Demokrata Szövetség (Ideiglenes) szervező bizottságához. A volt sólyom- és pionírszervezet helyébe lépett a megalakuló Szabad Románia Gyermekei Szervezet Hargita megyei Tanácsa.
Részletesebb eseménykronológiáért a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adatbázisát lehet böngészni:
Csíkszereda: https://issuu.com/vadlaci/docs/csikszereda
Fegyelmezett tömeg vonult a város főterére, ahol az ideiglenes bizottság tagjai foganatosították a szükséges intézkedéseket a lakosság élelmiszertermékekkel való ellátásáért. E naptól a gyárakban is újra működött a termelés.
Részletesebb eseménykronológiáért a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adatbázisát lehet böngészni:
Gyergyószentmiklós: https://issuu.com/vadlaci/docs/gyergyoszentmiklos
Újszékely falu közgyűlése Kedei Mózes unitárius lelkészt, a Székelyudvarhelyi Unitárius Egyházkör későbbi esperesét választotta meg a helyi Nemzeti Megmentési Front elnökének.
Megalakult az Országos Magyar Demokrata Szövetség székelykeresztúri szervezete (Ideiglenes Intéző Bizottság) a múzeumban.
Gyűléseztek a Székelykeresztúri Múzeumban, hivatalosan elismerték a szervezet létezését, az ülésen mintegy 120-an vettek részt. Fülöp Lajos, a szervezet elnöke ismertette az RMDSZ kiáltványát és országos programját, melynek legfontosabb pontjai között szerepeltek: a nemzeti elfogultság kiküszöbölése, helyi lapok szerkesztése, kulturális programok szervezése, a leszakadt falvak csatolása, ifjúsági szervezet alapítása.
Részletesebb eseménykronológiáért a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adatbázisát lehet böngészni: Székelykeresztúr: https://issuu.com/vadlaci/docs/szekelykeresztur
A város volt polgármestere, Gál Ferenc az események alatt elhagyta a várost, a lakását lefoglalták. A lakásában talált nagy mennyiségű élelmiszert lefoglalták és átadták a forradalom segély alapjának.
Részletesebb eseménykronológiáért a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adatbázisát lehet böngészni:
Székelyudvarhely: https://issuu.com/vadlaci/docs/szekelyudvarhely
