Számos történeti munka, politikai elemzés foglalkozik a romániai rendszerváltás különböző momentumaival. Bár nem minden kérdésben született konszenzus (az események forradalmi, vagy államcsíny jellegére vonatkozólag), a decemberi események többségében indokolják a forradalom, vagy a forradalmi jelleg fogalomhasználatát. Abban is nagyjából egyetértés alakult ki a szakértők körében, hogy a rendszerváltás országos eseményeinek vizsgálatában magyar szempontból egyetlen esemény került be a hivatalos narratívába: a református templom előtt a Tőkés László kilakoltatása ellen indított tiltakozás. Az azutáni események teljes mértékben elveszítették magyar jellegzetességüket. 

Országos viszonylatban nagyjából a következő események különíthetőek szakaszokra, minden település sajátos perspektívájából:
- hírek a temesvári eseményekről; tűntetések/megtorlások;
- Ceauşescu menekülése és későbbi kivégzése, valamint ennek hatása a helyi hatalomra;
- a helyi magyar önszerveződések létrejötte spontán vagy bukaresti sugallatra, az RMDSZ bukaresti magalakulása, majd az ehhez való helyi kapcsolódás;
- a Nemzeti Megmentési Front, Király Károly és más magyar politikusok kormányzati részvétele. Ebben az esetben a kronológia nem kötelező „névsorolvasás” kíván lenni, hanem rövid kiindulópontot nyújt a fenti eseményekről, illetve lehetőséget ad a személyes emlékek beépítésére és a történetek tovább mélyítésére.

A temesvári tüntetők követelése ellenére Tőkés Lászlót végül 16-a éjjel szállították át a Szilágy megyei Menyőre, Temesváron viszont már több helyszínen összecsaptak a rendőrök a tüntetőkkel. A tüntetések gyorsan rendszerellenes jelleget öltöttek. Másnap tovább folytatódtak a zavargások, a katonaság kivonult a tüntetők megfékezésére és délután eldördültek az első lövések is. 18-án a város már katonai megszállás alatt volt, és Ceaușescu vélhetően kezeltnek nyugtázta a helyzetet, mivel Iránba látogatott. December 19-én több temesvári gyár munkásai általános sztrájkba kezdtek, majd másnap az utcára vonultak. December 20-án hangzott el először az „Armata e cu noi!” [A katonaság velünk van] rigmus.

Nicolae Ceaușescu visszatérve iráni útjából Bukarestben népgyűlést hívott össze, melyen a temesvári eseményeket kívánta volna elítélni. A televízió közvetítésével zajló eseményen a népgyűlés tűntetéssé alakult, december 22-én a diktátor házaspár menekülésre kényszerült. Ceaușescut és feleségét december 25-én egy katonai rögtönítélő (statáriális) bíróság halálra ítélte és az ítéletet azonnal végre is hajtották.

A temesvári eseményekre reagálva tüntetések kezdődtek a legtöbb nagytelepülésen, sok helyen ekkor dördültek el az első lövések, illetve a megtorlások is ekkorra datálhatók. Legtöbb gyárban munkagyűlést hívtak össze a temesvári események elítélése melletti állásfoglalásért.

A Ceaușescu-házaspár menekülését követően Bukarestben a tüntetők, élükön Mircea Dinescuval és Ion Caramitruval az RTV épületéhez vonultak, elfoglalták a 4-es stúdiót. Az ország - szinte az eseményekkel egy időben - tévén követhette a Nemzeti Megmentési Front (NMF, Frontul Salvării Naţionale = FSN) megalakulását, amely kézbe vette a hatalmat.

Kolozsvári magyar értelmiségiek közzéteszik a Hívó Szó című röpiratot. A diktatúrával való szembefordulás jeleként az újságok megváltozott címmel jelentek meg. A magyar nyelvű hírlapok régi és új címe: Vörös Lobogó - Jelen (Arad); Előre - Romániai Magyar Szó (a továbbiakban: RMSz, Bukarest); Hargita - Hargita Népe (Csíkszereda); Igazság - Szabadság (Kolozsvár); Vörös Zászló - Népújság (Marosvásárhely); Bányavidéki Fáklya - Bányavidéki Új Szó (Nagybánya); Megyei Tükör - Háromszék (Sepsiszentgyörgy); Szabad Szó - Temesvári Új Szó (Temesvár). Sok esetben, ahol előtte nem volt, ott 1990 folyamán új lapokat alapítottak, legtöbbjük jellemzően kérész életű próbálkozás volt. A romániai magyar sajtó bibliográfiájának keresője 1990-re szűkítve 183 működő lapot rögzít. Ezekről itt lehet tájékozódni: https://kuszalik2.adatbank.transindex.ro/index.php?action=ev&evszam=1990

Bukarestben és több erdélyi városban magyar érdekvédelmi kezdeményezések alakultak (Temesváron: Bánsági Magyar Demokrata Szövetség; Kolozs megyei és Kolozsvári Magyar Demokrata Tanács; Nagyváradon a Magyar Demokratikus Tanács városi szervezete, Marosvásárhelyen Ideiglenes Intéző Bizottság, Háromszéken a Romániai Magyar Demokratikus Szervezet Kovászna megyei Ideiglenes Tanácsa stb.)

Megalakult a Romániai Magyar Demokrata Szövetség (RMDSZ) Ideiglenes Intézőbizottsága. Az ideiglenes vezetőség: Domokos Géza (elnök), Tőkés László (tb. elnök), Verestóy Attila (titkár). Az IB tagjai: Cs. Gyimesi Éva, Kántor Lajos, Balogh Edgár, Sylvester Lajos, Király Károly, Demény Lajos, Horváth Andor, Lányi Szabolcs, Sütő András, Kányádi Sándor, Toró Tibor. A szövetség megfogalmazta első kiáltványát.

A Nemzeti Megmentési Front Tanácsa Ion Iliescut nevezte ki elnöknek, Dumitru Mazilut alelnöknek, Petre Romant miniszterelnöknek. 

A romániai eseményeknek Magyarországon és különösen Budapesten gyorsan híre ment, így az addig sem szokatlan szimpátia tüntetések rendszeressé váltak. Ezek szervezői köre rendkívül változatos volt, vallási csoportosulásoktól, a civil szervezeteken át a politikai pártokig mindenki kivette a részét a tiltakozásokban, melyeknek rövid idő alatt sajátos menetrendje alakult ki: a tüntetők kötelező jelleggel keresték fel a Román Szocialista Köztársaság nagykövetségét, a Hősök terét, a Kossuth teret, fővárosi templomokat stb. Ezek jellege később, főleg a temesvári események hírére változott meg, a fáklyás felvonulások, néma tiltakozások helyett immár a tüntetéseken nyíltan a diktátor felelősségre vonását követelték a tüntetők. Így a december 18-án a Hősök terén késő délután a főleg ellenzéki pártok szervezésében összegyűlt többezres tömeg többek között azt hangoztatta, hogy „Romániának kenyeret, Ceauşescunak kötelet” adjanak. A diktatúra bukásának hírére az addigi tüntetések hangulatát az örömmámor jellemezte és ettől a ponttól kezdődően indult meg szisztematikusan a segélycsomagok és adományok gyűjtése és szállítása. Az első több tonnányi szállítmány már 22-én elindult Aradra, majd később Bukarestbe és Kolozsvárra. Az eseményekre ezzel párhuzamosan a budapesti könnyűzenei élet is reagált, beindítva ezzel a később Romániában is turnézó karitatív koncertek sorát.

Részletesebb eseménykronológiáért a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adatbázisát lehet böngészni:
Arad: https://issuu.com/vadlaci/docs/arad
Brassó: https://issuu.com/vadlaci/docs/brasso
Bukarest: https://issuu.com/vadlaci/docs/bukarest
Temesvár: https://issuu.com/vadlaci/docs/temesvar

Az országos eseményekhez további információkat lehet találni: 
Köztes-Európa kronológia 1756-1997: http://pandi.adatbank.transindex.ro/
Románia 1989-1996-közti kronológiája: http://adatbank.transindex.ro/inchtm.php?kod=54
A romániai magyar kisebbség történeti kronológiája 1990-2009: http://udvardy.adatbank.transindex.ro/