Kádár János és Nicolae Ceaușescu pártfőtitkári találkozójára Debrecenben és Nagyváradon került sor. Megegyeztek a főkonzulátusok mielőbbi megnyitásában, a kishatárforgalom bővítésében, és kívánatosnak tartották a kulturális intézetek kölcsönös felállítását a fővárosokban. Utóbbiak nem valósultak meg. A kínosan nehéz körülmények között megszületett közös nyilatkozatba bekerült a magyar részről szorgalmazott „híd” tézis, melynek lényege, hogy a Romániában élő magyar nemzetiség egyfajta híd szerepét tölti be, kultúraközvetítőként a két nemzet és ország között. Kulturális szempontból fontos elem volt, azonban nem tudta beváltani az ehhez fűzött reményeket.