Az 1989-es decemberi forradalom eseményei a partiumi városokban
Nagyváradon és Szatmárnémetiben több vállalatban és gyárban nagygyűlést tartottak, ahol elítélték a temesvári eseményeket és állást foglaltak a párt főtitkára és államelnök Nicolae Ceauşescu mellett. Későbbi újságcikkekből kiderül, hogy Szatmárnémetiben egyesek megtagadták a temesvári események elítélését, pl. Czintos József színész és Parászka Miklós rendező. A Constructorul kisipari vállalatnál Ludescher László munkást kérték fel az esemény elítélésére, ő azonban a vérontás elkerülésének fontosságát hangsúlyozta, holott a hivatalos nyilatkozatban nem volt szó erről.
Szatmárnémetiben a nap folyamán a televízióból és rádióból hallott hírek hatására tüntetésre került sor a város új főterén, a közigazgatási palota előtt. Megszólaltak a harangok és a gyárak kürtjei, a megye addigi vezetői elhagyták az épületet. A spontán megmozdulások nyomán a hadsereg a megyében is a nép oldalára állt.
Nagyváradon spontán tüntetés alakult a Városháza előtti téren. Magyar vezetők visszaemlékezése szerint aznap este megalakult a helyi RMDSZ. A hivatalos alakuló gyűlésre másnap került sor a Székesegyház templomkertjében.
Szatmárnémetiben a közigazgatási palota elfoglalása után megalakult a Nemzeti Megmentési Front Szatmár Megyei Tanácsa. Bár a megyében számottevő a magyarok aránya, mindössze egyetlen magyar tagja volt: Antal István.
Megalakult a Nemzeti Megmentési Front Bihar Megyei Tanácsa. Nagyváradon is spontán tüntetés alakult a Városháza előtti téren. Fő követeléseik a szabadság, testvériség és demokrácia voltak.
A Szatmári Hírlap e naptól kezdődően Szabad Szatmári Hírlap címen jelent meg.
Szatmárnémetiben is nagygyűlést tartottak a közigazgatási palota előtt. Antal István, a NMF tagja 7 pontban ismertette a Szatmár megyei magyar dolgozók követeléseit: egyenlő jogokat valamennyi nemzetiségnek; jogot az anyanyelvi oktatásra minden szinten; jogot az anyanyelvű kultúra szabad gyakorlására; szatmári magyar líceum újjáélesztését; anyanyelvi intézményeket; szabad nyelvhasználatot az intézményekben; helységek neveinek magyar használatát; önálló nemzetiségi képviseleti szervet, szabad vallásgyakorlást.
Bihar megyében a NMF Ideiglenes Megyei Tanácsa biztosította a területi, gazdasági, társadalmi és kulturális tevékenységet, valamint a Nagyváradra érkező segélyek elosztását. Kérték, hogy minden helység, gazdasági egység vagy intézmény válassza meg a Nemzetmentő Front ideiglenes helyi tanácsait és a dolgozók új tanácsát. A néhány nappal azelőtt megalakult RMDSZ tagjai bejelentették, hogy ők a Bihar megyei magyarok törvényes képviselői.
Szatmárnémetiben a színházban tartott gyűlésen kimondták a Románia Magyar Demokrata Szövetség Szatmár Megyei szervezetének megalakulását. Az ülésen több százan vettek részt, sokan csak hangosbemondóról tudták követni a bent zajló eseményeket.
Nagyváradon a Királyhágó-melléki Református Egyházkerület lelkészi gyűlésén a résztvevők elhatárolták magukat Papp László püspök tevékenységétől. A gyűlésen részt vett Tőkés Lászlót is, akit hatalmas ovációval fogadtak. Papp László nagyváradi püspök kénytelen volt lemondani és külföldre távozni.
Nagyváradon a Fáklya szerkesztősége bejelentette, hogy 1990. január 1-től Bihari Napló címmel jelenik meg a lap. A NMF Bihar megyei bizottsága keretében megalakult a nemzeti kisebbségek problémáival foglalkozó bizottság.
Szatmár megyében a NMF megyei szervezete csak a helyi RMDSZ megalakulása után fogadott magyar tagot is. E napon alelnöknek választották Formanek Ferencet, illetve a tanács tagjai közé bekerült 10 magyar személy is.
Részletesebb eseménykronológiáért a Nemzeti Kisebbségkutató Intézet adatbázisát lehet böngészni:
Máramarossziget: https://issuu.com/vadlaci/docs/maramarossziget
Nagybánya: https://issuu.com/vadlaci/docs/nagybanya
Nagyvárad: https://issuu.com/vadlaci/docs/nagyvarad
Szatmárnémeti: https://issuu.com/vadlaci/docs/szatmarnemeti
