A kormány leköszön, ha az általa nemzeti érdekeknek megfelelőnek vélt gazdaságpolitikát kétségbe vonják és folytatódnak a destabilizáló és jogokat követelő akciók, jelentette ki Petre Roman miniszterelnök Bukarestben, a kormány és a szakszervezetek megbeszélésén, melynek középpontjában az árak felszabadítása és a piacgazdaság kérdései álltak. A rendszerváltás ugyanis rendkívüli változásokat idézett elő Románia gazdasági és foglalkoztatási szerkezetében. Pl. a nyugdíjkorhatár csökkentése és az előrehozott nyugdíjazások következtében jelentősen csökkent a munkaerőállomány. A gazdaság teljesítménye 1990 után visszaesett, számos vállalat beszüntette vagy jelentős mértékben csökkentette a tevékenységét, munkahelyek ezrei szűntek meg, hivatalosan is megjelent és magas értéket mutatott a munkanélküliség (Romániában a rendszerváltás előtt munkanélküliség hivatalosan nem létezett, és csak 1991-ben jelent meg a munkanélküliséget szabályozó 1991/1-es számú törvény). A nemzeti pénznemet drasztikusan leértékelték, magas volt az infláció. Ugyanakkor a privatizációt ösztönző törvény az állami tulajdonú vállalatokat két csoportba osztotta és megváltoztatta ezek jogállását. Mivel a likviditásukat vesztő vállalatok csak lassú ütemben csökkentették a létszámot, jelentős teher nehezedett a bérekre. Ennek következtében 1989-1999 között a reálkeresetek folyamatosan csökkentek. Az alkalmazottak jelentős része önellátó gazdálkodó vagy kényszervállalkozó lett, hasonlóan a munkaerőpiacra frissen belépő fiatalok - miután szembesültek azzal, hogy nem találnak munkahelyet. Továbbá a privatizáció lassú beindulása és évtizedes, körülményes és visszaélésekkel teli periódusa sem volt sikertörténet.