1990. március 11. A temesvári forradalmárok elfogadták és nyilvánosságra hozták a Temesvári Kiáltványt. Ebben határozottan kiálltak amellett, hogy a temesvári forradalomban részt vett minden társadalmi réteg, és a forradalom győzelméért életüket áldozták a románok mellett magyarok, németek és szerbek is. A különböző nemzetiségűek évszázadok óta jó békében, jó megértésben éltek együtt Temesváron. Romániában „a kommunista párt népirtásra vetemedett és ennélfogva végképp kirekesztette magát a társadalomból.” A temesvári forradalom „semmiképpen sem akart alkalmat szolgáltatni a politikai feltörekvésre egy RKP-n belüli anticeausiszta disszidens csoportnak. A temesvári hősök hiába haltak meg, mert ezek állnak az ország élén.” Javasolták, hogy a választási törvény tiltsa el a jelöltetés jogától három egymást követő ciklusban a volt kommunista aktivistákat és a volt állambiztonsági tiszteket. A volt aktivisták ne pályázhassanak Románia elnöki tisztségére. A Kiáltvány elolvasható magyar fordításban az alábbi kollázs utolsó dokumentumrészletében: http://web.adatbank.transindex.ro/pdfdok/web10_11_dokkollazs.pdf