A bukaresti pártvezetés találkozott a romániai magyar értelmiségiek küldöttségével. Több mint 50 romániai magyar értelmiségi (írók, költők, szerkesztők, művészek, oktatók) kapott meghívást az eseményre, amelyen a javaslatuk alapján egy problémakatalógus készült. A találkozónak akkor és ott számos pozitív hozadéka volt: a pártvezetés újra szembesült a romániai magyarok legégetőbb, főleg kulturális jellegű problémáival. A romániai magyar elit mindezt egy hivatalos fórum keretében előadhatta. A tanácskozást követően hozták létre a Kriterion Könyvkiadót, A Hét kulturális közéleti hetilapot, valamint ekkoriban indult a román állami tévéadó magyar nyelvű műsora is. Novemberben megalakult a Magyar Nemzetiségű Dolgozók Országos Tanácsa. A szervezetet a párt politikájának közvetítése céljából hozták létre, így nem volt jogérvényesítési szerepköre, mindazonáltal a találkozó megteremtette annak illúzióját, hogy a rendszerben kompromisszumok által változásokat lehet elérni. Nemcsak a két székely megyében, hanem máshol is lehetőség nyílt a helyi magyar kultúra szervezésére, magyar vonatkozású szobrok, emlékművek állítására. A legkisebb eredményt az oktatás terén érték el, illetve az 1970-es évek második felétől a részleges vívmányok is fokozatosan visszaszorultak, majd eltűntek.